Mit kezdjek a zöld hulladékommal?

Az alábbiakban a komposztálás lehetőségeit, technológiáját szeretnénk bemutatni, mintegy alternatívát nyújtani az avar és kerti hulladék hasznosítására, az égetés helyett.

Ma Magyarországon a keletkező települési szilárd hulladék jelentős része (megközelítőleg 800.000 tonna) olyan biológiailag lebontható hulladékanyag (biohulladék), amely túlnyomórészt komposztálás útján hasznosítható, értékes növényi tápanyaggá alakítható. A komposztálás megvalósítható közvetlenül a keletkezés helyén (házi, ill. közösségi komposztálással), elkerülve az anyag hulladékká válását, vagy megfelelő szelektív gyűjtés, majd elszállítás után nagyobb komposztáló telepeken.

A helyben történő komposztálás az alábbi előnyökkel jár:

• alapvetően csökken a képződő és a lerakókba kerülő települési szilárd hulladék mennyisége, ezáltal megnő a lerakók élettartama;
• csökken a hulladéklerakókból a környezetbe távozó üvegházhatású gázok mennyisége;
• csökken az elszállításra kerülő hulladék mennyisége, a hazai hulladékgazdálkodási rendszer terhelése, a működtetés költségei, az üzemanyag felhasználás és szén-dioxid kibocsátás;
• az így előállított komposzt helyben hasznosul, azaz közvetlenül kertjeinkben élvezhetjük ennek kedvező hatásait a tápanyag ellátottság és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség tekintetében, nő a kerti talajaink vízbefogadó és víztározó képessége, csökken a szárazulással szembeni érzékenysége;
• a helyben előállított komposzt felhasználásával szükségtelenné válik a növények számára fontos tápanyagok külső forrásból történő beszerzése, műtrágyával történő helyettesítése, ezzel is jelentős mértékben csökkenthető az üvegházhatású gáz kibocsátás;
• a szerves anyagok így biztosan nem kerülnek elégetésre, így csökken a helyi légszennyező anyag kibocsátás.

Egy komposzthalom gondozása családon belül vagy a szomszédok, a közösség által, a résztvevők számára fontos elméleti és gyakorlati tudást adhat, tapasztalatokat nyújthat. Öntevékenységre, tudatosságra, felelősségre, közösségépítésre nevel, és érzékenyebbé tehet a környezetvédelmi problémák tekintetében. Egyben követendő példa is a fiatalabb generációk számára, mivel láthatják, hogy odafigyeléssel, a biológia folyamatok, a természet segítségével, a helyben keletkező hulladéknak tűnő anyagok jelentős része helyben kezelhetővé, hasznosíthatóvá válik.