A felelősség az Öné is.

Gondoljon egészségére és környezetére!

A fenntartható jövőért

A hulladékkezelés közös érdek, érezd a felelősséget!

A tisztább levegőért

A levegő minőségének javítása közös feladatunk és közös felelősségünk.

A családja egészségéért

Válasszunk körültekintően tüzelőanyagot, hiszen az egészségünk a tét!

A helytelen tüzelés egészségügyi hatásai

Ezen a helyen szeretnénk felhívni a figyelmet a helytelen tüzelésnek, ill. a hulladékoknak a háztartási tüzelőberendezésekben történő elégetésének egészségügyi következményeire.

在燃烧质量较低:木炭、泥煤、褐煤和废物时,由于原料的成分不适合燃烧,另外会产生大量和类型的有害物质,另外,由于煤炭的燃烧温度相对较低。

下面,我们描述了家庭、公寓和房屋供暖过程中产生的有毒及物质的影响。

气溶胶、空气中的细小胡子 (PM)

气溶胶是气体介质中精细分散、漂浮的固体和液体颗粒的集合系统。大气溶胶颗粒由各种过程产生的有机和无机化合物组成。大气溶胶颗粒的大小范围从分子团到10 µm。它们的大小(取决于它们的来源)之外,它们的形状也有很大不同。它们的重要特征是,与重量相比,它们非常大的幽灵,进入体内并引起多种症状和疾病的有毒物质物质会被注意到在这个伟大的中间。

A kis méretű szálló porokat (angol rövidítésből: PM – 颗粒物) méretük alapján három csoportba oszthatjuk。

PM 10 “颗粒物” – kisméretű szálló por ( belélegezhető porrészecske ) elnevezés alatt azokat a finom részecskéket értjük, melyeknek az aerodinamikai átmérője 10 µm-nél kisebb。

PM2,5 (tüdőbe hatoló részecske): azok a finom részecskék tartoznak ebbe a kategóriába, melyek aerodinamikai átmérője 2,5 µm-nél kisebb.

PM0,1 (ultra finom részecskék): olyan részecskék, melyek aerodinamikai átmérője 0,1 µm-nél (vagy 100 nanométernél) kisebb.

A légköri részecskék méreteloszlása

 

Szálló por részecskéinek egészségünkre gyakorolt hatásai

Az emberi szervezetre az égésből származó, szénalapú részecskéknek alapvetően gyulladást előidéző hatásuk van. A por részecskékhez kötődő nitrátok, szulfátok és kloridok kevésbé mérgezőek, de hatásuk egyáltalán nem elhanyagolható. A porrészecskék felületén a mérgező anyagokon kívül (pl. fémek, karcinogén, mutagén anyagok) baktériumok, vírusok, és gombák is megtapadhatnak, így könnyen bejutnak a légutakon keresztül a szervezetbe. A belélegzett porok méretétől, minőségétől és a felületükön megkötött anyagok tulajdonságaitól függően az emberekben különböző betegségeket okoznak (pl. szilikózis, azbesztózis, kenderláz, pamutláz). A kisméretű részecske koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága és vérrögösödés léphet fel.

Minél kisebb a szálló részecske mérete, annál „távolabb” jut a szervezetünkben is. A kisebb részecskék elérik a tüdőben a gázcsere helyszíneit, ahol hozzákötődnek a bő vérellátású tüdőhólyagocskákhoz. Innen nagyon könnyen továbbjutnak a szövetekbe, ahol akár évekre is lerakódhatnak. Ez a mérettartomány a legveszélyesebb az egészségre. A tüdőszövetekben lerakódott részecskék összetételüktől függően különböző ingereket, gyulladásos folyamatokat váltanak ki a szövetekben és sejtekben egyaránt. Az ultra finom részecskék képesek behatolni a vérpályába, és ezáltal a szervezet különböző szerveibe transzportálódni, így kimutathatóak a májban, szívben és az agyban is. Az ultra finom részecskék szervezetbe való jutásuk során első sorban szívritmuszavarokat, érszűkületet, megemelkedett szintű véralvadást és vérben megjelenő gyulladásfaktorok fellépését okozzák. Ezek a hatások szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikófaktorai.

A folyamatos gyulladásnak kitett szervezet immunrendszere legyengül, ami további fertőzésekre való hajlamhoz vezethet.

A különböző méretű részecskék eljutása a szervezeten belül

 

Több Európai Uniós ország, az USA és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanulmányai szerint egyértelmű az összefüggés a légkör részecskével való szennyezettsége és az egészségügyi hatások között. A PM10 és PM2,5 belélegzése felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt kivált akut és krónikus egészségkárosodást. Jelentős a hatásuk a megbetegedési és a halálozási rátára. A halálesetek hátterében a finom por részecskék által kiváltott szív- és érrendszeri, légzőszervi betegségek és a tüdőrák áll. Ezeken kívül - szintén egy WHO által készített tanulmány szerint - mintegy 10 hónappal csökkenti a várható élettartamot. Magas légszennyezettség esetén romlik a légzésfunkció, gyakoribbá válik az asztmagyógyszerek használata, egyre több lesz a légzőszervi megbetegedésekből fakadó kórházi beutalások száma.

A PM10-szennyezettséggel szemben különös rizikócsoportot jelentenek az idős emberek és a gyermekek. Különösen érzékenyen reagálnak a kisgyermekek és a csecsemők. Az ő esetükben megnövekszik tüdőhörgők nyálkahártyáját érintő krónikus gyulladások (bronchitis), az allergiás megbetegedések száma, csökken a légzésfunkció és egyre gyakoribbá válnak a tüdőfejlődési hiányosságok.

A legalacsonyabb koncentráció is egészségügyi károsodáshoz vezethet. Minél hosszabb a PM10-nek való kitettség (expozíció) és minél magasabb a koncentráció, annál több embert érint és annál erősebbek az egészségügyi hatások.

A fentiek mellett azonban nem elhanyagolhatóak a szálló porok környezetre gyakorolt hatásai sem. A növényzetre gyakorolt káros hatása például az, hogy a levegőből kiülepedve a gázcsere nyílásokat eltömik, így akadályozzák a növény „légzését”, párologtatását és negatívan befolyásolják a fotoszintézis folyamatát. A kiülepedő szálló porok a felületükön megkötött vegyi anyagok, szerves és szervetlen anyagok miatt az épített környezetre is jelentős káros hatást fejtenek ki. A levegő páratartalmával, valamint a csapadékkal érintkezve maró hatásúvá válik, tönkretéve elsősorban az épületek, hidak fém vázait (korróziós folyamtok) továbbá képesek feloldani a mészkőből készült kulturális örökségeket, szobrokat, épületeket (mállási folyamatok). Jelentős anyagi károkat okoz.

Szénmonoxid (CO)

A szénmonoxid színtelen, szagtalan, ízetlen, erősen mérgező gáz. A széntartalmú anyagok elégetésekor, a tökéletlen égés folyamán keletkezik, tüzelő berendezésekben, erőművekben, hulladékégetőkben, belső égésű motorokban.

Egészségünkre gyakorolt hatásai:

A szén-monoxid az oxigénnél 300-szor erősebben kötődik a vér oxigénszállító egységéhez, a hemoglobinhoz. Mérgezése kezdetben látási zavarokat, kábultságot, fejfájást, fülzúgást, hányingert, szédülést, zavartságot és a bőr kipirulását okozza. Súlyosabb esetben oxigénhiányt okoz a szervezetben, károsítva az agyat, a tüdőt és a szívet.

Kéndioxid (SO2)

Kéntartalmú tüzelő anyagok égésekor, érc kohósításakor, kénsavgyártáskor jut a levegőbe.

Belélegzés által jut a szervezetbe, kisebb mennyiségben a felső légutak nyálkahártyáját ingerli, nagyobb koncentráció esetén nehézlégzést, hörghurutot, légcsőgyulladást okozhat. Szerepet játszhat az asztma kialakulásában is. Verejtékben feloldódva bőrirritációt okozhat.

A kén-dioxid vízzel keveredve erősen savas elegyet alkot, kiülepedése során az épített környezetet is jelentősen károsíthatja. A London típusú füstköd (szmog) fő alkotóeleme. A füstköd a levegőszennyeződés olyan szélsőséges formája, amely több  légszennyező együttes, egymást erősítő hatására lép fel. A London típusú szmog a téli időszakra jellemző, amikor fosszilis tüzelőanyagok égetésekor jelentős mennyiségű kénvegyületek kerülnek a légkörbe. Kialakulását nagyban befolyásolja a légmozgás hiánya és a magas páratartalom.

Nitrogén-oxidok (NOx)

A nitrogén-dioxid irritáló hatású gáz. A nitrogén-dioxid és a többi légszennyező (kisméretű részecske és ózon) közötti összefüggés összetett, emiatt nagyon nehéz értékelni az NO2 elkülönített hatását. A nitrogén-dioxid és reakciótermékei csökkent tüdőfunkciót és különféle légzőszervi tünetek kockázatának növekedését okozzák. Az asztmások ugyanakkor érzékenyebbek a nitrogén-dioxidra, mint az egészségesek. Kimutatták, hogy a forgalmas utak mentén élők között többen válnak asztmásokká. A nitrogén oxidok magas koncentrációja hozzájárul a szív és tüdő betegségeihez, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben. Idővel vérkép elváltozáshoz is vezethet. Különösen veszélyeztetett csoportok a kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők.

A nitrogén-dioxid levegőben oxigénnel és vízzel egyesülve salétromsavat alkot, amely (a kén-dioxidból keletkező kénsavhoz hasonlóan) kiülepedve elsavasodáshoz vezet. Nagy mennyiségű nitrogén-dioxid keletkezik a motorhajtó anyagok égésekor is, ez a Los Angeles típusú szmog kialakulásához vezet, jellemzően a nyári hónapokban, szélcsendes időjárási viszonyok között.

 

Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH)

A policiklikus aromás szénhidrogének a tüzelőanyagok el nem égetett részeiből, vagy tökéletlen égés következtében keletkező anyagok. Legfőképpen kőolaj-feldolgozásból, vegyi gyárakból származhatnak. A PAH-ok 95 %-a a finomszemcsés anyagokhoz (PM2,5) kötődik. Egyes policiklikus aromás szénhidrogének nemcsak toxikusak, hanem karcinogének is és becslések szerint a tüdőrák kockázatát 7-8 –szeresére növelik.

 

Illékony szerves vegyületek (VOC)

Elsősorban a szem, orr, torok nyálkahártyáját izgatják. Súlyosabb esetekben fejfájás, koordinációs zavarokat, hányingert váltanak ki. Hosszútávon károsíthatják a májat, vesét, központi idegrendszert. Rákkeltőek.

从健康角度来看,甲醛是最危险的挥发性有机化合物之一。它会破坏组织的蛋白质,并可能导致呼吸困难、疲劳和过敏。长期接触会引起支气管炎。

苯是最简单的芳香烃无色、易燃、挥发性,具有液体的气味。一旦进入体内,它就会对造血器官产生食物作用。人们接触苯的原因是吸烟或可能是由吸入引起的道路交通、汽油燃料的火花和燃烧产物引起的。新建的净化和木材的燃烧还涉及苯并排放,这会给当地居民带来大量负担。苯是一种椰子化合物,可以在人体雕像的组织中使用(实际上,不可能确定不会造成健康风险的暴露水平

 

金属

在废物排放过程中,还必须预计会产生大量金属排放,因为废物的金属含量大大超过传统燃料的金属含量。大部分金属在燃烧过程中变成气态,然后在冷却过程中凝结在大量颗粒上。80-90%的重金属存在于直径小于2微米的颗粒中,因此,它们达到了微米的高度。

废料中发现的金属并非无遗:镍、铬、镍、镍、铅、铬……