• Pénzt spórolunk. Ha hagyjuk a tűzifát száradni kb. 20-30 %-kal magasabb fűtőértékű anyagot kapunk szemben a nedves (frissen kivágott) fával. A száraz fából kevesebbet kell használnunk ugyanahhoz a fűtési teljesítmény-,ill. szobahőmérséklet eléréséhez, továbbá a tüzelés során keletkező hő egy részét nem kell a nedvesség elpárologtatására fordítanunk. A frissen kivágott tűzifa nedvessége a duplája a légszáraz fának. Ha száraz fával fűtünk, a fűtési költségeink kb. 20-30 %-kal csökkenthetők. A rendszeresen karbantartott tüzelőberendezés működtetése során szintén kevesebb tüzelőanyag felhasználása szükséges.
• Óvjuk gyermekeink és saját egészségünket, továbbá környezetünket, ugyanis a háztartási hulladékokból mérgező, rákkeltő anyagok jutnak a levegőbe, hamuba..Bizonyos háztartási hulladékok pl. a fém tartalmú színes papírok a tüzelőberendezést is károsítják.
• Ne használjunk színes papírt tüzelésre, vagy begyújtásra, mert a nem rendeltetésszerű használat miatt a berendezés garanciáját elveszítheti.

A leginkább környezetbarát fűtési mód a gázfűtés és a távhő használata.

Ha fával fűt, száraz tűzifát, fapelletet, vagy fabrikettet használjon!

Csak legálisan működő értékesítőtől származó fát vásároljon!

Ha csak fával fűt, a keményebb típusú fafajtákat használja, ilyen a bükk, a tölgy, az akác és a gyertyán.

Ha vegyes tüzelést (szenet és fát) használ, tüzelőanyagként megfelelő lehet nyár, éger és a kőris is. A puhafák nem alkalmasak tüzelésre, így például a fenyőfajták a magas gyantatartalmuk miatt, vagy a gyümölcsfák, melyeknek alacsony a fűtőértékük, ezen kívül károsítják a tüzelőberendezésünket, illetve a kéményt.

20% alatti nedvességtartalmú tűzifát használjon tüzelésre! Ezt a nedvességtartalmat kb. 1 év alatt éri el a frissen kivágott fa.

Kérje el a tűzifa árusító helyen a szállítójegy mellé a tűzifavásárlói tájékoztatót, ami a könnyebb eligazodását segíti a tűzifavásárlások során, annak érdekében, hogy a kifizetett mennyiségű és a lehető legjobb minőségű tüzelőhöz jusson, ami a környezeti hatások szempontjából is lényeges.

A lignit és barnaszén ugyan olcsóbb, de jobban szennyezi a levegőt, veszélyeztetve ezzel környezetünket és egészségünket!

Soha ne fűtsön hulladékkal! Ennek során mérgező, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe, veszélyeztetve saját, gyermekeink és a lakókörnyezetünkben élők egészségét, továbbá a környezetünket.

Javasolt a hasított állapotban történő szárítás, ugyanis minél nagyobb felületen érintkezik a levegővel a fa, annál gyorsabban megy végbe a száradási folyamat. A legalsó réteg alatt hagyjunk kb. 15-20 cm magas légáteresztő réteget, amit különböző alátétekkel, vagy ráccsal biztosíthatunk. Érdemes a farakás mögött is kb. 5-10 cm széles levegőrést biztosítani.

A fát ideális esetben jól szellőző és az időjárás viszontagságaitól, az esőtől védett helyen érdemes tárolni. Semmiképpen ne fóliázza le teljesen (az oldalakat hagyjuk szabadon), mert befülled, és korhadni kezd. 

Érdemesebb a szabadban, kiugró vagy féltető alatt elhelyezni a farakást. Így nem fogja érni az eső, ellenben a szél könnyen átjárhatja.

Biztosítson megfelelő szárítási időt, minimum 12 hónapot.

A kiválasztott, megfelelő minőségű fákat a tűztérnek megfelelő méretű hasábokra darabolva, a képen látható módon, a berendezés kialakításától függően, keresztben vagy hosszában helyezze el alulra fektetve, vagy hátra állítva. Először a vastagabb hasábokat helyezze be, majd rá, vagy eléje a vékonyabb gyújtósokat.

Mindig ügyeljen arra, hogy a hasábok között néhány cm távolság maradjon a jó hatásfokú tüzeléshez szükséges megfelelő levegőellátás érdekében.

A következő lényeges lépés a „begyújtó egység” összekészítése. Ez 4 db, kb. 3x3 cm átmérőjű, kb. 20 cm hosszú fenyőfa-hasábból és kereskedelmi forgalomban kapható gyújtósból (viasszal átitatott fagyapot) áll.

A hasábokat a képen látható módon kell egymásra illeszteni. Az egészet tegye a máglya tetejére és gyújtsa meg! Így a tűz felülről lefelé, füstmentesen fog terjedni, biztosítva a tökéletes égéshez szükséges magas hőmérsékletet és elkerülve a nagy mennyiségben egyszerre keletkező fagázt, ami robbanásveszélyes is lehet.

A szállópor felületére mérgező anyagok tapadnak, amelyek a tüdőbe, vagy a kisebb méretű részecskék a vérbe is bejutva, káros, adott esetben visszafordíthatatlan egészségügyi hatásokat eredményeznek.

Rövid ideig történő kitettség esetén a szállópor irritálja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. Hosszabb távon gyulladásos folyamatokat indíthatnak el a szervezetben, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága és vérrögösödés léphet fel.

A kisebb részecskék a legveszélyesebbek a szervezetre, képesek bejutni a vérpályába és ezáltal a szervezet különböző szerveibe is eljutnak, így pl. kimutathatóak a májban, szívben és az agyban. Leggyakrabban szívritmuszavarokhoz, érszűkülethez, megemelkedett szintű véralvadáshoz és gyulladásokhoz vezetnek. Súlyosabb esetben asztmát, COPD-t (krónikus bronchitist), daganatos megbetegedéseket, trombózist, vagy akár infarktust is okoznak.

A folyamatos gyulladásnak kitett szervezet immunrendszere legyengül, ami további fertőzésekre való hajlamhoz is vezethet.

Rizikócsoportok: az idős emberek, a krónikus betegek és a gyermekek. Különösen érzékenyen reagálnak a kisgyermekek és a csecsemők. Az ő esetükben megnövekedhet tüdőhörgők nyálkahártyáját érintő krónikus gyulladások (bronchitis), az allergiás megbetegedések száma, csökken a légzésfunkció és gyakrabban fordulnak elő tüdőfejlődési hiányosságok.

A kezeletlen fa és a papír kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:

• úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.),
• rétegelt lemez, bútorlap,
• építési fahulladék,
• színes, „fényes” papírhulladék,
• petpalack, műanyag hulladék,
• autógumi, használt ruha, rongy,
• fáradt olaj, üzemanyag.

Amennyiben zavaró, egészségre ártalmas, terhelő levegőszennyezést érzékel, első lépésként próbálja meg a szennyezés okozóját megkeresni és személyesen megbeszélni a problémát. Ha a személyes megkeresés nem jár sikerrel és a káros tevékenység tovább folytatódik, bejelentést tehet az illetékes Kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalában, ahol panaszát kivizsgálják.

A környezetbarát tüzelés 10 parancsolata

1. Fűtési és meleg víz előállítási igényemnek és lehetőségimnek megfelelő, a lehető legkörnyezetbarátabb tüzelőberendezést telepítem otthonomba.
2. A tüzelőberendezést és a hozzá tartozó kéményrendszert szakember segítségével helyezem üzembe.
3. Felelős erdőgazdálkodásból származó tűzifát vásárlok.
4. A tűzifát időjárásálló tűzifatárolóban szárítom legalább 12 hónapig.
5. A tüzelőberendezést környezetbarát módon rakom meg és gyújtom be. 
6. A tüzelés során biztosítom a szükséges égéslevegőt.
7. Gondoskodok otthonomban a megfelelő hőszigetelés kialakításáról.
8. A tüzelőanyaggal takarékoskodok, a hőmérsékletet a takarékosság figyelembe vételével állítom be.
9. Gondoskodom a tüzelőberendezés és a kémény rendszeres, szakember által történő felülvizsgálatáról és karbantartásáról.
10. Soha nem égetek hulladékot, PET-palackot, kezelt fát, bútorlapot, színes papírt, ruhát vagy üzemanyagot.

A kerti hulladék égetése során a nem megfelelő égési feltételek és a magasabb nedvességtartalom miatt jóval több légszennyező anyag keletkezik, mint akár pl. a fa égetése során.

Ezen légszennyező anyagok egy része rákkeltő, de egyéb egészségre gyakorolt hatásuk sem elhanyagolható. Fejfájást, szédülés, émelygés, asztmás rohamot, légúti irritációt, szív és érrendszeri zavarokat okozhatnak. Hatásuk lehet a központi idegrendszerre, májra, vesére, szélsőséges esetben fejlődési rendellenességeket is okozhatnak.

Ha az adott településen, kerületben nem tilos az avar és kerti hulladék égetése, fontos, hogy ne nedves állapotban, frissen égessék. Hagyni kell, hogy a kerti hulladék megszáradjon! A száraz avar égetése kevésbé környezetszennyező, ha egyszerre csak kis mennyiséget gyújtunk meg, majd folyamatosan adagoljuk hozzá az égetésre szánt zöldhulladékot. Ekkor nem keletkezik akkora füst sem.

Nem szennyezzük a levegőt, nem károsítjuk saját és gyermekeink egészségét.

Azzal is hozzájárulunk a levegő kedvezőbb minőségéhez, hogy a zöldhulladék elszállítása során történő légszennyező anyag kibocsátás helyett, helyben gyűjtjük és használjuk fel a zöldhulladékot.

A kész komposztot fel tudjuk használni a kertészkedéshez, talajjavításhoz.

Egyre több településen, budapesti kerületben az önkormányzat komposztálást elősegítő eszközökkel, vagy akár térítésmentes ágaprítási szolgáltatással támogatja a házi komposztálásra vállalkozókat. Érdeklődjön önkormányzatánál!

• Ételmaradékot, húst, csontot,
• déli gyümölcsök maradékait,
• növényvédő szerrel kezelt növényeket,
• beteg, elhalt növényi részeket,
• örökzöld fák, bokrok nyesedékeit,
• húsevő és mindenevő állatok trágyáját,
• pelenkát,
• porszívó gyűjtőzacskót,
• nem szerves idegen anyagokat.