Szén

A kedvezőtlenebb gazdasági helyzetű települések lakosságának jelenleg egyik legolcsóbb tüzelőanyaga a rosszabb minőségű szén. Ez sajnálatos módon számos környezeti probléma forrása. A szén égetése során szén-dioxid képződik, amely üvegházhatású gáz. Az égetés során ezen kívül jelentős mennyiségű kén-dioxid jut a levegőbe, amely nemcsak a savas eső egyik alkotóeleme, hanem kénsavvá alakulva a belélegezve súlyosan károsítja az élőlények nyálkahártyáját is.

A hazai kitermelésű tőzeges barnaszén és lignit szennyezett, elégésük során sok hamu és kén-dioxid és nitrogén-oxidok keletkeznek. Az ártalmatlanítás csakis erőművi denitrifikációs eljárásokkal, kéntelenítési berendezésekkel, speciális füstgáztisztítási technológiákkal valósítható meg. A kéntelenítési eljárások akár 95%-os hatásfokúak is lehetnek. Mivel a lakossági tüzelőberendezések nincsenek ellátva megfelelő füstgáz-tiszítóval, a közvetlen környezetre, a levegő minőségére gyakorolt káros hatása messze meghaladja az erőművek károsanyag-kibocsátását.

forrás: http://www.softmaster.sk/

                                                                                           

Lignit

A legfiatalabb szén, szerkezete erősen fás. A lignit fűtőértéke 3,5-10 MJ/kg. Tüzeléstechnikai tulajdonságai nem jók, a külszíni fejtés miatt előfordulhatnak benne földdarabok, agyag, a szállítás rakodás során morzsolódik, pora nehezen tüzelhető el. Olyan barnaszén, mely 40 %-nál nagyobb bányanedvességet tartalmaz (lágy barnaszén).

A lignit mind erőművi környezetben, mind lakossági kályhákban történő tüzelése nemcsak az éghajlatvédelmi célokkal ellentétes, hanem jelentős egészségügyi hatásokkal rendelkezik, rendkívüli módon rontja a helyi közösségek életminőségét. Felhasználására a háztartási tüzelőberendezések alkalmatlanok.

Barnaszén

Az ún. kemény barnaszénről akkor beszélünk, ha 40 %-nál kevesebb bányanedvességet (ún. durva nedvességet) tartalmaz.

A barnaszén és a feketeszén megkülönbözetése az égéshő alapján történik, előbbi fűtőértéke 17-20 MJ/kg körül ingadozik. A barnaszenek megjelenésük alapján lehetnek földes, lágy, fénytelen és fényes barnaszenek. A hazai barnaszén a fánál több szennyező anyagot tartalmaz, így elégésekor jóval több hamu és kén-dioxid keletkezik.

Feketeszén

A feketekőszenek nagyobb nyomás alatt, hosszabb ideig képződtek, ezáltal jobb minőségű, magas fűtőértékkel rendelkeznek (17-33 MJ/kg). Elemi széntartalma kb. 80-91%, széles körben felhasználható, magas fűtőérték és kis salakanyag-tartalom jellemzi őket.

A szén égésekor keletkező égéstermékek

A szén éghető kén tartalma káros, mert elégetése során kén-dioxid (SO₂) és kén-trioxid (SO₃) is keletkezik, mely érintkezve az égéskor keletkező vízgőzzel kénsavat (nagyon maró, a legerősebb savak egyike), illetve kénessavat képez. A kénsav-aeroszolok belélegzése károsítja a nyálkahártyát, irritálja a szemet és a légzőszerveket. A nem éghető kén a hamuban marad.

A szén oxigén tartalma segíti a gyulladást. A magasabb oxigéntartalmú szén alacsonyabb hőmérsékleten gyullad. A szén nitrogén tartalma nitrogén-oxidok (NO-NO_x) formájában a füstgázzal távozik mint légszennyező anyag, a tüzeléshez használt levegő nitrogénjével (N₂) együtt.